Lágyvíz - keményvíz
Tájékoztató a keménységről
Miért mondjuk, hogy "kemény" a víz?
A lágy és a kemény vizet már a rómaiak is megkülönböztették, bár kémiája még ismeretlen volt. Ma már kevesen tudják, hogy a mai elnevezés a XIX. századi mosodai iparból származik: ugyanis a vízben lévő kalcium és magnézium a szappannal egy vízben nem oldódó vegyületet alkot. Ez rátapad a mosott ruhára és vasaláskor megolvadva, majd a szálakon újból kidermedve olyan hatást kelt, mintha a ruhát kikeményítették volna, azt merevvé és zsírosan fénylővé teszi. Innen ered az elnevezés.
Mi okozza a víz keménységét?
A víz keménysége a benne oldott kalcium- és magnéziumsók összessége. Ezek a sók minden természetes vízben megtalálhatók, a kőzetekből és a talajból oldódnak ki. Ivóvízben jelenlétük kedvező és szükséges. A víz keménységét attól függően, hogy mihez kötődik, az alábbiak szerint osztályozzuk:
Összes
keménység = ÖK		 Karbonát keménység=KK Melegítésnél kiválik (vízkő) Szappannal
csapadékot képez
Nemkarbonát keménység=NKK Melegítésnél nem változik
Lágyvízről akkor beszélünk, ha a víz kalciumot és magnéziumot nem, vagy csak keveset tartalmaz.
Mit okoz a víz keménysége?
Ipari vagy háztartási alkalmazások esetén a víz keménysége (vagy túl magas keménysége) sok problémát okozhat. Például
Mosásnál, mosógépeknél:
• reagál a szappannal vagy mosószerrel, annak jelentős részét hatástalanítja, így abból jóval több fogy.
• A vízkő elsősorban a fűtőfelületeken válik ki, rontva a hőátadást
Bojlerekben:
• A kivált vízkő akár a teljes fűtőberendezést megtöltheti, rontva a hőátadást, eltömítve a csővezetékeket
Mosogató berendezéseknél:
• A vízkő kiválik a fűtőfelületeken
• Lehetetlenné tesz a foltmentes száradást
Kazánoknál, fűtési berendezéseknél:
• A vízkő kiválik a fűtőfelületeken, rontja a hőátadást. Idővel lepattogzik, helyi túlhevülést, a kazáncsövek lyukadását, a kazán robbanását idézheti elő
• Romlik a fűtési rendszer hatásfoka, nő a tüzelőanyag-felhasználás
Mi a teendő?
A felsorolt károsodások mind megelőzhetők a víz lágyításával. A nagy ipari berendezések is, mindenekelőtt a kazánok, kizárólag teljesen lágyított, illetve sótalanított víz felhasználásával működnek. A lágyítás mint eljárás olcsón hozzáférhető a kisebb felhasználók számára is.
A lágyítók működése
A víz teljes lágyítása, tehát a karbonát- és a nemkarbonát-keménység eltávolítása elérhető egy lépésben az ioncsere segítségével. Az eljárás lényege az, hogy a vizet átvezetjük egy olyan oszlopon, mely nátrium-ionokkal telített ioncserélő gyantával van megtöltve. A gyanta a vízben lévő kalcium- és magnézium-ionokat kicseréli a nátrium ionokra, a keménységet okozó ionok a gyantán megkötődnek. Amikor a gyanta telítődött a keménységgel, azaz kimerült, regenerálni kell. A regenerálás konyhasóval történik. Ilyenkor ismét a só nátrium-ionjai kötődnek meg a gyantán, a kalcium- és magnézium ionok pedig a csatornába távoznak. A gyanta ismét kész a lágyításra.
Honnan tudjuk, hogy kimerült az ioncserélő?
Az ellenőrzésre különféle gyorsteszteket lehet használni. A gyorstesztek színváltozással jelzik a gyanta kimerülését. A kimerülés nyomon követhető vízórával is, ha ismert a használt nyersvíz keménysége.