Kutak fertőtlenítése
1. A klórmész, vagy hipo mennyisége ásott kutaknál


a) Elsősorban ismernünk kell a kútban lévő víz mennyiségét. Ezt úgy számítjuk ki, hogy a kút keresztmetszetét (átmérő × átmérő × 3,14/4 ; D2PÍ/4) megszorozzuk a vízoszlop magasságával. Ha minden adatot méterben használunk, az így nyert érték a kútban lévő víz mennyisége m3-ben. Példa: A kút átmérője 1,80 m, a vízoszlop magassága 2,75 m.

1,80 × 1,80 = 3,24; 3,24 × 3,14/4 = 2,54 m3
2,54 × 2,75 = 6,99 m3 => a kútban 7 m3 víz van.

b) A kútban lévő víz minden m3-ére 30 g friss klórmeszet számítunk. Tehát annyiszor 30 g klórmeszet veszünk, ahány m3 víz van a kútban. Ezt elkeverjük annyiszor 0,3 liter vízben, mint a kútban lévő víz köbmétereinek száma. (Pl. ha a kútban 3 m3 víz van, akkor 90 g friss klórmeszet keverünk bele 0,9 liter vízbe.)
Klórmész helyett m3-enként 1 liter hipo 90 ( 90 g/L nátriumhipoklorit tartalmú vizes oldat) is használható.
2. A klórmész, vagy hipo mennyisége fúrt kutaknál.

Mivel a fúrt kutak pontos mélysége és csőátmérője nem mindig ismeretes, ott a szükséges klórmész mennyisége a következőképpen adható meg.

a) Olyan fúrt kutaknál, ahol a vizet az anyacsőből szivattyúzzák, 100 g klórmeszet 1 liter vízben kell tejszerűvé keverni, vagy 0,5 liter hipo oldatot kell vízzel 2 literre tölteni és az anyacsőbe beönteni.

b) Olyan fúrt kutaknál, ahol a vizet tároló aknából szivattyúzzák, az 1. pont alatt leírt klórmész, vagy hipo mennyiséget és a hígításhoz felhasznált vízmennyiséget még fel kell emelni : a tároló aknában lévő víz mennyiségét kiszámítjuk úgy, mint az ásott kutaknál és minden m3 víznek megfelelően további 30 g klórmeszet 0,3 liter vízben keverünk el, vagy 1 liter hipo oldatot adagolunk.

.
3. A klórozási művelet

A lehetőleg teljes oldódásig kevert klórmész folyadékot beleöntjük a kút vizébe és 24 óráig állni hagyjuk. 24 óra múlva a kút vizének klórszagúnak és ízűnek kell lennie, mert a klórmész (vagy hipo) vizes oldata csak akkor hat baktériumölően, ha a vízben elegendő szabad klór van jelen. Amennyiben a klórszag, vagy íz nem jelentkezik, a klórozást kétszeres adag klórmész (vagy hipo) mennyiséggel meg kell ismételni.

Ezután aknás kutaknál a kútakna víztartalma lehetőleg teljesen kimerendő, illetőleg a kút szivattyúszerkezetén át kiszivattyúzandó (a kút víznyerő szerkezete szerint). A kút néhány órás pihentetése után - hogy ivásra alkalmas ivóvizet biztosítsunk - a kutat addig , akár többször is, teljesen ki kell merni, vagy kiszivattyúzni. Ezt addig ismételjük, amíg a víz klórszaga már csak alig érezhető.

Fúrt kutaknál (az aknás kutaknál akkor, ha a vízbősége oly nagy, hogy a víz teljesen nem távolítható el az aknából) addig kell a vízkimerést illetve a szivattyúzást folytatni, míg a víz klórszaga, vagy íze már csak alig érezhető és ezen kívül a víznek idegen szaga, vagy íze nincsen, valamint a víz esetleges zavarossága megszűnt.

A fentiek szerint elvégzett klórozás után a kútvíz bakteriológiai állapota valószínűleg megfelelő. Ez azonban csak a víz szakszerű mintavétel után végzett bakteriológiai vizsgálata alapján dönthető el.